Kubai Tánc Akadémia

Oktatás

Helyszínek

Események

Feliratkozás SalsaPress

Google Csoportok

Mi ez a Levelező Lista?
Mail címem:
 

Kubai Tánc Akadémia

Salsa Táncverseny

Tropical Show

Latin Combo Cubano

Workshop


Buli - Fiesta

SON Cubano®


Szeretne SON workshopot szervezni/rendelni kubai tanárokkal?
Kérjük, hogy ide küldjön levelet.



SON CUBANO® TANFOLYAM
Ha szeretnél erre a kurzusra járni
kérjük, hogy regisztrálj
Helyszín: Bp. XIII. Dagály u. 15/a Művelődési Ház
*
 MINDEN SZERDÁN 19:30
SON CUBANO tanfolyam

Kedves Táncrajongók!
A Salsa La Cubana Kubai Tánc Akadémia
elindítja Kezdők/Újrakezdők részére is
a SON CUBANO tanfolyamot

* A táncórákon megismerkedhettek a kubai csodával, mely a salsának az egyik legfontosabb eleme, valamint a son tánc legmélyebb
gyökereivel, melyet a Clave és a Bongó ritmusa fémjelez.

* A szórakoztató és közösségformáló táncórák abban segítenek nektek, hogy jobban megismerhessétek a Poliritmiát és az Eleganciát, e két elemet, mely nemcsak egy kubai táncformát jelent, hanem a kubai életstílus és az igazi
son igazi titkainak a lelke is egyben.

* A Son Cubano nem csak elegáns, hanem ez a tánc az alapja annak amit itthon salsának ismertek. És ez természetesen a L.A Salsára, a New York Salsára és a Salsa Línea-ra is vonatkozik.

* Kubai mestertanárok! Kellemes hangulat!
Meghívunk a Son Cubano szórakoztató és tanulságos világába.

Kérjük, hogy ha lehet, akkor a hölgyek kényelmes magassarkú tánccipőben és szoknyában, az urak pedignormál elegáns, börtalpú cipőben jöjjenek.

Szerettel várunk titeket!
Lili és Osney

Szerda
19:30
SON tanfolyam
Bp. XIII. Dagály u 15/a



Tanít: Lili/Regal (Cuba


A Son titkai
Alejo Carpentier kubai irodalom és zenetudós a son kialakulását néhány évtizeddel a spanyolok érkezése utánra tette. A Son, Kuba nemzeti ritmusa és tánca.
A Son szó jelentése
Hang, kósza hír, avagy "úgy táncol ahogy fütyülnek"
/bailar al son que le tocan /chiflan/.
Afrocuban dal és táncforma, amely a század húszas éveiben
vált igazán elfogadottá Kubában. Évszázados múltra tekinthet vissza, hiszen eredete visszanyúlik a tumba francesca-ig,
vagy akár az afrikai törzsek folklórjáig. Közvetlen stílus elődjei:
- punto fijo
- punto controvesia
- punto libre
- tonadas
A Son története
A rabszolgaság eltörlése után (1886) a kreolok és a mulattok,
a vidéki népesség mind a városok felé vették az irányt, jelképes csomagjaikban kultúrájukkal, tradícióikkal, zenéjükkel. A guajero-k, és campesíno-k (földművesek, parasztok, vidéki fiatalok) beköltöztek a városokba, és gitárcentrikus zenéjükkel átformálták
a korabeli polgárság ízlését. Ebben fontos szerepet játszott Teodora Ginez, egy nagyszerű hangú fekete énekesnő egy Baracoa nevű faluból. A zenészek hallás után tanultak és játszottak. Zenés együttléteiket pedig a munkák közti szünetekben, a hétvégén, valamelyiküknél otthon, vagy a szabadban tartották. Egyszerűen épített hangszereiket többnyire maguk állították elő. A népi és vallási ünnepségeken gyakran játszottak az utcákon a sonero-k, az ún. son-zenészek.A sonero-k a XIX. században bukkantak fel az oriente-i, - Oriente: keleti tartomány Kubában - vidékiek, többségben feketék által lakott régiókban, mint pl. Santiago, Bayamó, Manzanillo, Guantánamo, Guanabacoa és Baracoa. A feketékből álló csoportokat a szleng bunga-áknak nevezték. ( A bunga-ák eredetileg agyagedényeket jelentettek, melyekben növényi olajat szállítottak.)
Hangszerekké tették őket azáltal, hogy oldalukba egy lyukat fúrtak, melyeken át meg lehetett fújni. Később bunga-áknak hívták az olyan együtteseket, amelyek egy gitárt, egy trest, maracast, clavest, bongót és marimbulát (basszus funkció) használtak. Ez a hangszerösszetétel tökéletes egyensúlyban tartotta az afrikai és a spanyol elemeket, és megteremtette a ritmikában és a harmóniában annak az alapját, amit mindmáig kubai zenével azonosítanak. A son-t az arisztokrácia elegáns szalonjaiban a leghatározottabban elutasították, és a "pórnép" barbár szórakozásának tekintették. De a son hatása oly mértékű volt, hogy más, az arisztokrácia által kedvelt zenei stílusokat is befolyásolt.

José Urfé komponálta 1910-ben a danzón népszerűsítésének szándékával az 'El bombín de Barreto'-t, melybe két helyen is a son egy motívumát szőtte, így hozva létre az első danzonet-et. Ettől kezdve a son, - a danzón leple alatt - folyamatosan növekvő népszerűségre tett szert. Közben a kubai arisztokrácia folytatta fáradozásait az új, a sziget keleti részéről jövő zene előrenyomulásának megállításában. Sikerült is nekik a kormányzat által betiltatniuk, érvként az állítólagos obszcenitás, erkölcstelenség, féktelenség szolgáltak, melyek a son jellegzetes táncmozdulataikból adódtak. Egy újság így jelentette 1917. május 31-én Cienfuegos városából:
"...a rendőrség őrizetbe vette fiatal nők egy csoportját, akik botrányos módon a Calle Arango 50. szám alatt sont táncoltak...."
1920-ban feloldották a tilalmat, és a finom városi társasági hölgyek és urak már vígan táncolták a sont a divatos Yacht-Clubok Bálján.

A Son zenei szerkezete
Zeneileg a son két részből áll:
- a lento-ból, mely nyolc, vagy tizenkét ütemű
- a négyütemű montuno-ból.
A válasz-felhívás formula közben, az énekeseknek lehetőségük nyílik
az improvizációra is. A refrénes dalt általában 3-6 tagból álló kórus és szólista énekli hangszer kísérettel. A bevezető zenei részt 2/4-es ütemű két ismétlődő szakasz követi.
Érdekesség, hogy a kubai lírába és költészetbe Nicolas Guillén révén, versmértékként is bevonult.

A Son afrikai gyökerei
A középkor után keletkezett európai zenei szerzemények többnyire valamiféle végpont felé tartottak. Az afrikai zenefelfogás azonban egészen más: az afrikaiak számára egyáltalán nem a vég a fontos, hanem a kezdet.
A dal első részében a szólista, a sonero, bevezeti a fő témát és annak szövegét egyben elénekli. A dal második része az úgynevezett montuno, amikor
a szólista kiragad egy részt az imént énekelt dalból, azt átadja az őt kísérő kórusnak.
Majd improvizálni kezd, amire a kórus válaszol: improvizál, és a kórus válaszol, majd megint improvizál és a kórus ismét válaszol. Így elegyedik a zárt európai zenefelfogás a nyílt afrikaival. A legjobb son énekeseket Kubában sonero mayor-nak nevezik.

© B. Bíró Zoltán / zenetörténész

Volna még egy kérdésed? Küldj egy mailt.



Nemzetközi Kubai Salsa
Nyári Tánctábor
2012. Július 26-augusztus 1
SPECIÁLIS KUBAI KURZUSOKKAL
KEZDŐKNEK
KÖZÉPHALADÓKNAK
HALADÓKNAK
KUBAI TÁNCOK-KUBAI TANÁROKTÓL




Táncakadéma Központ - Salsa Bázis / +36 209 441 776 / mail


Nálunk elsajátított salsa tánctudásoddal a világ bármely pontján lévő salsás szórakozóhelyen bátran felkérhetnek téged, illetve felkérhetsz bárkit, nem fogtok szégyent vallani.

Mottó: "A salsa csodájának megismeréséhez talán rajtunk keresztül vezet a legrövidebb út... "

Szeretettel várunk!
Home